Következik egy újabb cikk Dr. Fülöp Istvántól:

"Endometriosis: egy vitatott betegség

Vitatott kórkép

Az endometriosis egy olyan kórforma, amely során a méh nyálkahártyája, mely a méh üregét béleli (idegen szóval: endometrium), a méh üregén kívül „bárhol máshol”, azaz kóros helyen fordul elő. Endometriosis érintheti a kismedencében megtalálható valamennyi szervet: a hashártyát, a méh izomzatát, a méh tartó szalagjait, a petefészket, a petevezetéket, a húgyhólyagot, a húgyvezetéket, és a beleket is.

Az endometriosis napjaink egyik legfőképpen vitatott nőgyógyászati kórképe. Szakmai körökben vitatémát ad a kialakulásának eredete, előfordulási gyakorisága, diagnosztikai lehetőségei és a kezelési eljárásai. A vitatottságot többek között az adja, hogy míg a betegség megjelenési formáit megpróbáljuk kategorizálni, - azaz stádium beosztást készíteni - addig a különböző súlyosságú megjelenési formák más-más tüneteket okoznak az egyes pácienseknek. Mivel egyes formái nem okoznak specifikus panaszt – az előfordulása nehezen megbecsülhető.

A kórkép különböző megjelenési formái miatt annak kialakulási folyamata sem magyarázható egyértelmű mechanizmussal. Ezen viták alapját legfőképpen a megjelenési formák sokfélesége adja. Endometriosis előfordulhat cisztás formában, illetve hólyagos és heges formában egyaránt. Szín szerint lehet vörös, barna, fekete, kék és akár fehér endometriosis is. A betegség kialakulásának eredetében jelentős szerepet játszhat az ún. retrográd menstruáció, azaz a méh üregéből a menstruációs vér nemcsak a hüvelyen át, hanem a petevezetőkön keresztül a hasüregbe is távozik. A retrográd menstruáció a menstruáló nők 85-90%-ánál jelen van, de természetesen endometriosis nem alakul ki ilyen nagy arányban. Kialakulását elősegíti az immunrendszer gyengesége, a stresszes életmód, a genetikai adottságok, és nagyobb valószínűséggel alakul ki az első szülést megelőző időben (a szülések számának növekedésével egyre kisebb valószínűséggel jön létre).

Milyen diagnosztikai lehetőségekeink vannak?

A betegség diagnózisának felállítását nagyban megnehezíti, hogy a probléma panaszokat gyakran csak előrehaladott stádiumban okoz. Betegséget négy stádiumba sorolják, az első stádiumot szinte lehetetlen klinikailag diagnosztizálni, csak a tipikus tüneteket említő páciensek elmondásából lehet erre következtetni. Tünetek: erős, alvadékos, görcsös menstruáció, középidős fájdalom, fájdalmas szexuális együttlét, fájdalmas széklet és vizelet menses alatt, teherbe esési nehezítettség.

Ambuláns nőgyógyászati vizsgálattal csak néhány formát lehet felismerni. Ilyenek a petefészek csokoládé cisztája, a méh izomfalának endometriosisa, a méh tartószalagjának és a hüvely-végbél közötti kötőszöveti sövényének heges endometriosisa. Diagnosztikai segítséget nyújt az ultrahang, a nőgyógyászati vizsgálat - mely során gondolnunk kell a betegségre -, valamint néhány laboratóriumi teszt, melyek pontossága jelenleg még kérdéses.

A korábban felsorolt egyéb formák diagnosztizálásában nemzetközileg elfogadott eljárás a hasüregi tükrözés – laparoscopia. A modern operatív nőgyógyászati endoszkópia megjelenése óta a betegség diagnosztizálása jelentős iramot vett a múlthoz képest. Ezt annak köszönhetjük, hogy a nagyfelbontású, jó képminőségű endoszkópos eszközökkel, már extrém korai fázisban is észlelhető az endometriosisos elváltozás. Egyes nemzetközi szakirodalmak szerint az egyéb okból operált pácienseknél talált tünetmentes enyhe endometriosis előfordulási gyakorisága azt feltételezi, hogy a kórkép sokkal gyakoribb, mint azt gondolnánk (néhány szerző a reproduktív korban lévő nőkben 70-80%-ra becsüli előfordulását).

Kezelési alternatívák

Hazánkban a terápiás eljárások, illetve előirányzatok különböznek a fejlett egészségügyi kultúrával rendelkező országokban érvényestől. Régóta kérdés volt az, hogy hormonálisan, vagy operatívan kell fellépni a betegség ellen. Azon országokban ahol az endoszkópos lézersebészeti eljárások szinte a legtöbb intézetben elérhetőek - és a kezelőorvosok is endoszkópos készséggel rendelkeznek – azt vallják, hogy az endometriosist egyértelműen operálni kell, mert a hormonális kezelés nem oldja meg a tüneteket, és nem gyógyítja meg a betegséget.

Nagy multicentrikus tanulmányok szerint az endometriosis kezelése - a tünetmenetesítés, és kiújulás tekintetében is - sebészi kell, hogy legyen jól képzett operatőr által. Azaz jól felszerelt endoszkópos centrumokban, - ahol mind tárgyi, mind a személyi készségek rendelkezésre állnak – kell a műtéteket elvégezni.

Gyógyszeres kezelési lehetőségek:

Fogamzásgátló: Műtétet követően el kell különítenünk a gyermeket tervező és nem tervező hölgyeket. Amennyiben éppen nincs családtervezési szándék, akkor egy gestagen tartalmú egykomponensű fogamzásgátló tablettát ajánlunk, amely a havi menstruációkat kontrollálva csökkenti az endometriosis újra kialakulásának esélyét. Amennyiben pozitív családtervezési szándék áll fenn, akkor a műtétet követően nagyon hamar ajánljuk a teherbeesést, természetes, vagy – szükség esetén – mesterséges úton.

Immunerősítés: Az egyik etiológiai teória szerint a legyengült immunrendszer elősegíti a betegség kialakulását. Ennek megfelelően műtét után - teljesen kitisztított kismedencét hátrahagyva – érdemes immunerősítő étrend kiegészítők alkalmazása, mint pl.: grapefruit magolaj, aloe-vera termékek, C-vitamin, speciális vitamin és nyomelem komplexek. Homeopathia Szintén az immunrendszerünkre és hormonrendszerünkre hatva hívhatjuk segítségül a homeopathiát. Jól képzett homeopathiás szakemberek segítségével a - kiújulást tekintve - nagyon jó műtét utáni eredményeket tudunk elérni."

Forrás: Dr. Fülöp István

www.nemesekteherbe.hu

Bár még nem beszéltünk a lombik eljárás lépéseiről, találtam egy érdekes cikket, ezt előzetesen mellékelem, olvassátok el!

"A fagyasztott embriókból egészséges babák születnek
2008. 09. 24.

Egy dán kutatás szerint az embrióként lefagyasztott, majd beültetett lombikbabáknak kisebb az esélyük koraszülöttségre és a kis testsúlyra, mint a friss embrióként fogant társaiké. Az orvosok szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy a fagyasztott embriók használata teljesen biztonságos.

A dán kutatók 1267 olyan gyereket kísértek figyelemmel, akik 1995 és 2006 között fagyasztott embriókból születtek. Adataikat 18 ezer olyan gyerekével hasonlították össze, akik szintén lombikprogram keretében, de friss embrióként kezdték meg kilenc hónapos fejlődésüket. A vizsgálatok során a tudósok úgy találták, hogy a lefagyasztás után beültetett embriókból kifejlődött babák súlya átlagosan mintegy 200 grammal nagyobb, mint amikor friss embriót ültetnek be a gyermekre vágyó nő méhébe. Ráadásul a fagyasztott embriók esetében ritkább volt a koraszülés és a kis súllyal születés is. A születési rendellenességek esetében sem maradtak alul a kontrollcsoporttal szemben, sőt, közülük kevesebben kerültek újszülöttként intenzív osztályra – számolt be a Times Online.

A Koppenhágai Egyetemi Kórházban Anja Pinborg által vezetett kutatás eredményei azért is bírnak kiemelkedő fontossággal, mert a lombikprogramban résztvevő nőket egyre inkább arra szeretnék rábírni, hogy egyszerre csak egy embrió beültetésére vállalkozzanak a többszörös ikerterhességek és annak kockázatainak, valamint a sorozatos peteérlelés folyamatának kiküszöbölése miatt, míg a többi megtermékenyített petesejtet a későbbi felhasználásig fagyasztassák le.

Dr. Pinborg szerint valószínűtlen, hogy maga a fagyasztás tenné egészségessé az embriókat, inkább arról lehet szó, hogy a lefagyasztásra kerülő embriók szülei általában fiatal és jó egészségnek örvendő emberek. Ráadásul a rosszabb minőségű embriók nagy része a felolvasztás során el is halt.

„Ha továbbra is ilyen pozitív eredményeket kapunk, az embriófagyasztást végre teljesen biztonságos eljárásként tarthatjuk majd számon, és így talán gyakoribbá is válik” – mondta el az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság barcelonai konferenciáján.

Ugyanitt jelentették be a Yale Egyetem tudósai, hogy az IVF beavatkozások sikerét mintegy 15%-kal lehetne átlagosan javítani, ha egy különleges kiválasztási eljárást igénybe véve választanák ki a beültetésre legalkalmasabb, legéletképesebb embriókat.

A nem-invazív eljárás alapját a kémiai ujjlenyomat, vagyis az anyagcsere vizsgálata jelentené, amely 2-3 éven belül széles körben elterjedhetne, így az életképesség meghatározás a meddőségkezelés rutineljárásává válhatna."

(Szilágyi Diána)

Forrás:

http://www.babanet.hu 

"HYCOSY: A petevezető átjárhatósági vizsgálatok legkíméletesebb technológiája

A meddőségi kivizsgálások egyik legfontosabb pillére a kismedencei anatómiai viszonyok kiderítése. A kismedencei szervek - úgy mint a méh, petevezetők és petefészkek - egészséges volta alapfeltétele a spontán teherbe esésnek, hiszen ezek a petesejt illetve hímivarsejt találkozásának színterei. Ezen szervek funkcióját feltétlenül látnunk kell abban az esetben, ha a páciens meddőségi kivizsgálásra kerül, ezért a méh üreg és a petevezető állapotának feltárása elengedhetetlen.

Ha mégis rangsorolni szeretnénk a szerveket jelentőségük szempontjából, első helyre a méh üregét, mint virtuális teret tehetjük. Ez az a szervünk, amelyiknek biztosan egészségesnek kell lennie akkor, amikor a terhesség bekövetkezik. Minden más szerv funkciója a reproduktív kezelések során pótolható. Amennyiben a petefészek működésben észlelünk zavart – pl. nem megfelelő a hormon működés vagy nem érik petesejt – ezeket korrigálni tudjuk gyógyszeresen. Ha a páciensnél lezárt petevezetőket diagnosztizálunk, kezünkben van a lombik eljárás, azonban ha a méh üregét myoma, polip, fejlődési rendellenesség, vagy – korábbi gyulladás okozta – összenövés torzítja, a terhesség csak nagyon kis valószínűséggel tud bekövetkezni.

Ezen gondolatoknak megfelelően, a klasszikus értelemben vett petevezető átjárhatósági vizsgálat nem csak a petevezetőkről, hanem a méhüreg állapotának felméréséről is szól. A petevezető átjárhatósági vizsgálatok alapvetően azon az elven működnek, hogy a méhnyakon keresztül kontrasztanyagot juttatnak a méh üregébe, majd a reproduktív szerveket kitöltő anyagot valamilyen képalkotó módszerrel vizualizálják, s így alkotnak véleményt a szervek állapotáról.

Napjaink szakmai gyakorlatában ezt háromféle eljárással végezhetjük el: a mindenki által közismert röntgen eljárással (HSG:hysterosalpingográfia); a kevésbé közismert bár sokkal kisebb megterheléssel járó, ultrahang segítségével végzett, ún. HYCOSY eljárással; illetve a rendkívül nagy megterheléssel járó, műtéti beavatkozást igénylő, ún kromopertubációs eljárással. A meddőségi kivizsgálások során, amennyiben csak a méh üreg és a petevezetők diagnosztikáját tervezzük, túl nagy megterheléssel jár ezt első választandó lépésként operatív úton tisztázni.

Az ultrahangos (HYCOSY=Hystero-contrast-sonography) eljárással járóbeteg rendelés keretében kb. három perces vizsgálati időt igénybe véve, minimális fájdalomérzet mellett, ultrahangot használva tárjuk fel a méh üregét és a petevezetők átjárhatóságát. Az eljárás lényege, hogy a hüvelyen keresztül egy vékony katétert vezetünk a méhbe, melyen át olyan anyaggal töltjük fel a méh üregét, amely ultrahang által jól látható. Az eljárás során így jól diagnosztizálhatóak a méh üregét torzító elváltozások (myoma, polip, fejlődési rendellenesség, összenövés). A méh üreg feltöltése mellett az is látható, hogy az egyik, másik, vagy mindkét petevezetőn keresztül van-e kontrasztanyag kiáramlás, tehát átjárhatóak-e a petevezetők.

Amennyiben a két kisebb megterhelésű eljárást vetjük össze – HYCOSY kontra HSG-, úgy az ultrahangos eljárás minden tekintetben kedvezőbbnek tűnik. Képalkotás céljából mindenképpen előnyösebb ultrahangot használni röntgensugár helyett, mivel a röntgen sugár – bár alacsony dózisról van szó – a petefészkeket és a méhet éri. Az ultrahangos eljárásra fordított idő (beavatkozás 2-3 perc, pihenés 30 perc) sokkal kedvezőbb a röntgenes eljáráshoz szükséges idővel szemben (vizsgálat 15-20 perc, kórházi tartózkodás 6-8 óra). A HYCOSY eljárással szemben - amely során egy vékony katétert vezetünk a méhbe - a HSG módszer technológiája jóval kellemetlenebb: egy fém eszközt (Schultze eszköz) kell a méhszájra erősíteni, mely sokkal fájdalmasabb a páciens számára, mint a katéter felvezetés. A röntgenes eljárás során vannak olyan myoma és polip elhelyezkedési lehetőségek, melyek nem kerülnek felismerésre, ezért álnegatív leletet adunk ki. Az eljárások szövődményei között kell említenünk a kialakuló kismedencei gyulladást, mely azonban gondos előkészítés útján elkerülhető.

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy megfelelő gyakorlat mellett az ultrahangos HYCOSY átjárhatósági vizsgálat jár a legtöbb előnnyel és legkisebb megterheléssel a páciensek számára. Ennek ellenére az eljárás országosan nem elterjedt, kevés helyen elérhető."

(Forrás: Dr. Fülöp István

Köztünk a helyed!

Pénteken este 9 órától össznépi csetelés, itt, a gyerebaba oldalon!

Ezt a közösséget magunk építjük, magunknak.

Várunk!

Sziasztok! Snufi, kedves Sorstársunk ajánlott egy újabb cikket:

http://www.origo.hu/allas/szakertokmunkajog/20080919-a-terhesseg-kezdetetol-vedett-a-noi-munkavallalo.html

Volt már szó a meddő pár kivizsgálásáról. A női oldalt alaposan átnéztük, hátra vannak még az Urak!

Férfi meddőség: nézzük az okokat!
 

1./ Alacsony spermiumszám. Normális esetben az ondóban 20 millió spermium van milliliterenként (ez a teljes ejakulátumnak az egyhatoda); ennél alacsonyabb szám már problémásnak számít
2./ Csökkent spermium motilitás (mozgás): ilyenkor a spermiumok képtelenek keresztüljutni a méhnyakon és megtermékenyíteni a petesejtet
3./ Nem megfelelő alak (más szóval "morfológiai" rendellenesség), amelynek következtében az ilyen rendellenes spermium képtelen átjutni a petesejt külső falán

4./ Spermiumok termelődésének hiánya: lehet a here rendellenessége miatt vagy teljes spermium hiány (elzáródás, korábbi fertőzés, gyógyszeres kezelés) következtében.
5./ Közösülési problémák (pszichés vagy szervi) ejakulációs zavarok, vagy impotencia miatt
 

Kezelési alternatívák

Az eltéréseket műtétileg vagy gyógyszeresen lehet korrigálni, gyógyítani. A gyógyszeres andrológiai kezelések hosszabb ideig tartanak (általában 3 hónap). Azokban az esetekben, ahol a zavar oka ismeretlen, a megoldás a mesterséges megtermékenyítés, a spermakép minőségének megfelelően választott módszerrel.

Ha a meddőség okaként ondóúti elzáródást találnak, mikrosebészeti rekonstrukciós műtét jöhet szóba. Ha az ondófolyadék legalább néhány spermiumot tartalmaz, ICSI eljárás (később taglaljuk)  segítségével lombikbébi beavatkozás végezhető. Amennyiben az ondófolyadék egyáltalán nem tartalmaz megtermékenyítésre alkalmas spermiumot, ilyen spermiumok kinyerése lehetséges a hereszövetből (herebiopszia). Az urológiai műtét során több hereszövetmintát vesznek ki, és amennyiben az azonnali vizsgálat mozgó spermiumokat mutat, a mintákat lefagyasztják. A későbbi lombikbébi eljárás során ezekből a mintákból lehet spermiumokat nyerni az ICSI módszerhez.

És akkor jöhetnek a lombik módszerek, típusok, kezelési protokollok, meg persze: hogy mi mennyibe kerül...

Legutóbb a petevezetékek átjárhatóságát ellenőrző vizsgálatot (HSG) taglaltuk. Lássuk, milyen vizsgálatok léteznek még a (női) meddőség szervi okainak felderítésére!

Endoszkópia

Az endoszkópos beavatkozásokat (hiszteroszkópia, laparoszkópia) előkészítés után altatásban végzik

Hiszteroszkópia (a méhüreg tükrözése)

Vérzési zavarok, meddőség, vetélési hajlam vagy ismeretlen eredetű alhasi panaszok okának kiderítésére a méhüreg diagnosztikus tükrözésétvel (hiszteroszkópia) kerülhet sor. Ezzel a vizsgálati módszerrel gyakran olyan elváltozások is kimutathatók, melyeket más módszerekkel (pl. az ultrahang) nem lehet feltárni (pl. polipok, fejlődési rendellenességek, stb.) A viszgálat során optikai műszert (hiszteroszkóp) vezetnek át a hüvelybemeneten és a méhnyakcsatornán keresztül a méhbe, melyet gáz/folyadék bejuttatásával kitágítanak. Így a méh belső felülete és a méhnyálkahártya pontosan és alaposan megvizsgálható.

A hiszteroszkóp segítségével speciális műszereket (kisebb fogókat/csipeszeket) juttatnak a méhbe, melyekkel szövetmintát vesznek mikroszkópos vizsgálathoz. A diagnosztikai tükrözéssel egyidejűleg kisebb beavatkozásokra – polipok, miómák eltávolítására, összenövések oldására - is sor kerülhet. 

A tükrözést fájdalomcsillapítással végzik. Ez történhet fájdalomcsillapítók és/vagy nyugtatók adásával, helyi érzéstelenítéssel avagy rövid altatással. A beavatkozás átlagos esetben egynapos kórházi tartózkodást jelent (délután már hazamehetsz!)

Laparoszkópia (a hasüreg / medenceüreg tükrözése)

Alhasi panaszok, kétes nőgyógyászati leletek, vagy a meddőség (pl. sokszoros sikertelen lombik -beültetés) esetén javasolják a has- és/vagy medenceüreg tükrözését az ún. laparoszkópiát (pelviszkópiát). 

Sokféle haszna lehet a laparoszkópiának: gyógyíthatóak a méh myomái, a petevezetékek és petefészkek egyes betegségei, az egyre gyakoribb és komoly alhasi panaszokat ill. meddőséget okozó endometriózis különböző megjelenési formái, a gyulladások következtében kialakuló összenövések és vizelettartási zavarok. A tükrözést többnyire általános altatásban végzik.

A tükrözés történhet “zárt” vagy “nyílt” módon. Zárt tükrözésnél először egy speciális tűvel szén-dioxidot juttatnak a hasüregbe. Ezután kb. 1 cm-es, köldöktáji bevágáson át megvilágított vezetőcsövön keresztül optikai műszert (laparoszkópot) vezetnek a hasüregbe.

Nyílt tükrözésnél először egy kisebb (2-3 cm-es), köldök alatti vágással felnyitják a hasfalat, és utána csövön keresztül az optikai műszert (laparoszkópot), valamint a gázt vezetnek be. (A has- és medenceüreget ritkán a hüvelybemeneten keresztül töltik meg gázzal és onnan vezetik be az optikai műszert.)

Ha a hasi áttekintés eredménye további vizsgálatot vagy kezelést tesz szükségessé, akkor az alhas oldalsó részén további csöveket vezetnek a hasüregbe, melyeken át speciális műszereket (pl. kanülöket, tapintó rudakat, apró csipeszeket, fogókat és ollókat, ill. lézerszondát) juttatnak be. Ezek segítségével szövetmintát vesznek mikroszkópos vizsgálathoz, vagy olyan beavatkozásokat végezhetnek el, melyek újabb operációt igényelnének.

Akkor most jöhetnek a meddőség leküzdésére szolgáló megoldások (IVF - ET, ICSI, AH, satb...)

Kedves Látogatók!

Aki eddig megpróbált bejutni a chatre, de nem sikerült, vagy technikai nehézségei voltak, vagy még sosem csinált ilyet, de érdekelné, szépen kérem, írja meg nekünk ide, kommentként! Keressük a megfelelő megoldást, bár fennálló költségvetésünk :-) meglehetősen behatárolja lehetőségeinket...

(Hogy össze ne zavarjak senkit: a chat most éppen nincs nyitva, időről időre meghirdetjük és kinyitjuk -- remélhetőleg egyre sűrűbben.)

Hamarosan újra chatelünk!

WM

 HSG

Ha a monitorozott ciklusok ideje alatt a terhesség nem jön létre, az orvos petevezető átjárhatósági vizsgálatot javasol. A HSG egy kontrasztanyagos röntgenvizsgálat, melyet rögtön a menstruáció után, de a tüszőrepedés előtt, vagyis a ciklus 6. és 12. napja között végeznek.

A páciensnek állathító asztalra kell feküdnie. A hüvelyi tükör elhelyezése után az orvos egy szondát vagy katétert vezet a méhnyak nyílásához és azon át lassan feltölti az üreget jódos folyadékkal, amely kitölti a méh üregét, majd a petevezetékeket. A feltöltődést és a petevezeték átjárhatóságát monitor segítségével követik és röntgenfelvételeket  készítenek. Ha a petevezetékek átjárhatók, a folyadék a szabad végükön kifolyik és szétoszlik a hasüregben, malyd hüvelyi úton távozik.

A vizsgálat maximum 10 percig tart. Ez tájékoztat a méh, a méhnyak és a petevezetékek méretéről és formájáról. Lehetővé teszi egy méhűri mióma vagy esetleg nagyobb polip, méhfali összetapadás és a petevezeték rendellenességeinek kimutatását.

Fontos tudni, hogy az eljárás nem feltétlenül fájdalmas, főként csak akkor, ha a petevezeték elzáródott.

Inszemináció

Elképzelhető, hogy a meddőségi kivizsgálás olyan eredményeket hoz, hogy nem szükséges nagyobb beavatkozás, hanem hormonális készítményekkel és egyéb gyógyszerekkel is eredményeket tudtok elérni.
Elégtelen női nemi hormon termelés esetén a peteérést hormonok adagolásával érik el.
Ha az előző mellett a spermiumok száma, ill. mozgása megengedi (van elég spermium), a hormonkezelést inszeminációval (IUI) egészítik ki.

Inszeminációt elsősorban ismeretlen eredetű meddőségben, enyhe-közepes fokú andrológiai problémáknál alkalmazzák, illetve ha az egyszerűbb módszerek nem vezettek eredményre.
/Átjárhatatlan, vagy hiányzó petevezetők esetén ez a módszer nem segít, hiszen hiába jön létre a megtermékenyülés, a petesejt nem jut el a méhbe, nem tud hol beágyazódni./

Az inszemináció (ondófelhelyezés, méhen belüli mesterséges megtermékenyítés) során speciálisan megtisztított ondómintát helyeznek fel a méh üregébe a tüszőrepedés idején. A kezelést általában ovuláció-indukció (gyógyszeres stimuláció, injekciós tüszőrepesztés) egészíti ki. A spermiumok által megteendő "út" lerövidülésén túl a módszer másik nagy előnye, hogy a spermiumok kikerülik a méhnyakban lévő méhnyaknyákot, amely képes lelassítani, vagy akár meggátolni a spermiumok mozgását..

Az inszemináció maga teljesen fájdalommentes, annyi, mint egy citológiai kenetvétel, ambulánsan végzik. (Utána általában fél - egy órát pihen a leendő anyuka, majd kísérővel hazamehet. Célszerű kímélő életmódot folytatni, de a hétköznapi teendők ugyanúgy végezhetők.)
 

Az inszeminációból 6 alkalmat támogat az OEP (kivéve Kaáli és Forgács Intézet). Hat sikertelen inszemináció után (de akár előbb is) dönthet úgy az orvos, hogy lombik programmal folytatja a pár a kezeléseket, de ennek törvényi feltételei is vannak.
 

Folytatjuk a lombik eljárások típusaival!

A hormonvizsgálatok és az anatómiai ellenőrzés mellett orvosunk többféle vizsgálatot fog javasolni.

1./ Posztkoitális teszt (PCT)

A tüszőrepedés környkén, "programozott" együttlét után 6 - 12 órával az orvos mintát vesz a cervixnyákból, és ellenőrzi, hogy van-e legalább 5 életképes spermium a látótérben. Ha nincs, az egyfajta immunológiai meddőségre utalhat: ilyenkor a nő szervezete védekezik a spermiumok, mint "idegen behatolók" ellen. Ezesetben az inszemináció segíthet.

2./ Ciklus - monitorizálás

Ha hosszú ideje vár egy pár babára, az azért is lehet, mert nem a peteérés idejére időzítik az együttléteket. Az orvos ultrahangos követéssel, a ciklus bizonyos napjain ellenőrzi, van-e peteérésünk és bekövetkezik-e a tüszőrepedés. Ha nem, akkor gyógyszeres kezelést ír elő, és javaslatot tesz, mikorra időzítsük  a házaséletet. Számos esetben ez is meghozza a várt eredményt.

Néhány monitorozott, sikertelen ciklus után (vagy, ha a férfi oldalon a spermium állomány nem megfelelő, akkor akár rögtön) inszemináció következhet, legközelebb ezzel folytatjuk.