"Kérdezz-felelek az inzulin rezisztenciáról és a cukorbetegségről
Dr. Tűű László

Szent Imre Kórház , Endokrinológia Anyagcsere Profil

A cukorbetegségnek nevezett kórkép lényege a vércukorszint szabályozásának károsodása, amely a vércukor emelkedését eredményezi. Közismert, hogy létezik korábban fiatalkorinak, vagy inzulinfüggőnek nevezett , (jelenleg 1-es típusú) diabétesz, valamint időskorinak, vagy nem inzulinfüggőnek is nevezett (jelenleg 2-es típusú) cukorbetegség. A két kórkép a feltételezett hasonlóság ellenére mégis nagyon különböző, egyetlen közös vonásuk, hogy a betegség lefolyása során mindkét esetben vezető tünetként magas vércukor-szint jelenik meg.

Jelentős különbség , hogy míg a fiatalkori cukorbetegségben a betegség lefolyása során az inzulin termelés folyamatosan csökken (kóros immunreakció pusztítja el az inzulintermelő sejteket), addig az időskori cukorbetegség esetében a kezdeti éveket éppen az inzulin "túltermelése" jellemzi.

De nézzük meg részletesebben , hogyan is alakul ki a betegség, milyen gyakran fordul elő, kiket veszélyeztet legjobban, illetve milyen módszerek állnak rendelkezésünkre a gyógyításban.

Mi az inzulin szerepe szervezetünkben?

Szervezetünkben az inzulin nevű hormon felelős a vércukorszint szabályozásáért.
Ez a hormon a sejtek felszínén található érzékelő molekulákhoz ( receptorokhoz ) kötődve váltja ki a sejtek cukor felvételének fokozódását. E jel hatására az inzulin célsejtjei - melyek elsősorban a máj , az izomzat és a zsírszövet sejtjei- fokozottan veszik fel a vérből a szőlőcukor molekulákat, elégetve ( izomszövet ) vagy raktározva ( máj és zsírszövet) azokat.

Ezek az elraktározott készletek teszik lehetővé a szervezet számára a táplálék-felvétel nélkül töltött időszak átvészelését. Az inzulin tehát elsősorban a vércukor-szint csökkentéséért felelős.

Mi az inzulinrezisztencia?

Inzulin rezisztens állapotban az adott inzulin jelre bekövetkező válasz a célsejtek részéről csökken, azaz csökken a szőlőcukor felvétele a sejtekbe, tehát nő a vércukor-szint. A szervezet ezt a válaszcsökkenést az inzulin jel nagyságának emelésével tudja korrigálni, tehát az inzulin termelése fokozódik. Kialakul az inzulin rezisztenciához kapcsolódó állapot, melyet hyperinzulinémiának nevezünk, és jellemzője a jelentősen megemelkedett inzulin szint a vérben.

Milyen gyakori az inzulinrezisztencia ?

Az érintett egyének pontos száma nem ismert, mivel kevés tünettel járó, lappangva kialakuló betegségről van szó és szűrési program sem folyik felderítésére. A már kialakult cukorbetegség esetén is kevesebb mint az esetek fele kerül idejében felfedezésre.

Éppen a lappangó kialakulás miatt a frissen felfedezett kettes típusú cukorbetegségben szenvedők felénél már szövődmények mutathatók ki. A cukorbetegség kezelésével foglalkozó nemzetközi tudományos társaságok ugrásszerűen emelkedő előfordulással számolnak, 2015-re az ismert esetek 30%-os növekedését jövendölik az EU országaiban.

Lehet tünete az inzulinrezisztenciának?

Igen , érdekes módon a kialakult inzulin rezisztencia többféle tünettel is felhívhatja magára a figyelmet.
Lehetséges, hogy étkezés után 3-4 órával a kialakult hatalmas inzulinválasz a vércukorszint esését eredményezi, ez megnyilvánulhat a koncentrálóképesség zavarában, gyengeségben, álmosságban, ájulásszerű rosszullétben, szapora szívdobogásban, verejtékezésben is. Általában megfigyelhető, hogy a tünetek édességgel jól szüntethetők.
Ide sorolható egy kevéssé ismert, de annál nagyobb jelentőséggel bíró betegség, a polycisztás ovárium szindróma - PCOS - is.

Hogyan kerül ide a PCO szindróma?

Az utóbbi két évtized kutatásai találták meg az összefüggést két, széles népességcsoportot érintő megbetegedés közt, melyek a kettes típusú, vagy nem inzulinfüggő cukorbetegség és a polycisztás ovárium szindróma.
Az ovariumban, azaz a petefészekben található nagyszámú inzulinreceptor által közvetített hormonhatás lehet felelős a polycisztás ovárium szindróma kialakulásáért, mely a női meddőség legfőbb okának tekinthető.
A betegek magasabb inzulin vérszintje miatt ezen inzulinreceptorok fokozott működése jön létre, mely a petefészek hormontermelő rendszerét aktiválja. Ez emelkedett ( illetve ciklustó függetlenül állandó szintű) ösztradiol, illetve a nőkre jellemző értéknél nagyobb mennyiségű tesztoszteron ( férfihormon!) termelését eredményezi, melyek negatív visszacsatolás révén képesek a peteérést szabályozó Follikulus Stimuláló Hormon (FSH) szintjének visszaszorítására.
Az FSH lenne felelős a peteérés beindításáért és fenntartásáért, tehát hiánya ezen betegségben a petesejt érés zavarát eredményezi, melynek következménye a csökkent termékenység.
Az állandóan magasabb tesztoszteron szint hajhullást, bőrzsírosodást, pattanások kialakulását eredményezi.

Mi az inzulinrezisztencia oka?

Az alap és egyben a legsúlyosabb faktor a genetikai örökség. Maga a kórkép nem egy konkrét génhez kapcsolódik, így genetikai kimutatása sem lehetséges. Mai tudásunk alapján egyértelműen több gén is hordozza az inzulin rezisztens állapotra hajlamosító tulajdonságokat.
A családi halmozódás ebben a betegségben sokkal nagyobb, mint az inzulinfüggő, vagyis egyes típusú, azaz fiatalkori diabéteszben.

Elég csak a genetikai örökség?

Nem , önmagában az öröklött genetikai hajlam nem elegendő a betegség kialakulásához.
Számos környezeti tényező segíti elő az inzulin rezisztencia megjelenését, ezek közül a legfontosabbak:
A helytelen táplálkozás rendszertelen, egyszerre nagyobb volumenű, ritka étkezések, túlzott kalória-bevitel, a rostszegény táplálkozás, a zöldségek, saláták fogyasztásának hiánya, a zsírdús, telített zsírsavakban gazdag ételek preferálása)
Fentiekkel szoros összefüggésben a túlsúly, elsősorban a hasra lokalizálódó elhízás
A mozgásszegény életmód (rendszeres sport hiánya ugyanúgy, mint a közlekedés gépesítettségéből fakadó mozgáshiány)
A fokozott stressz.

Mikorra tehető az inzulinrezisztencia kialakulásának kezdete?

Pontosan nem tudható, de már gyermekkorban megkezdődhet (a statisztikák alapján egyértelműen növekszik a nem inzulinfüggő, vagy kettes típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekek száma!), ezt követően a serdülőkorban, majd a fiatalkorban ugrásszerűen megnő előfordulása.

Hová vezet az inzulinrezisztencia? Hogyan alakul ki a kettes típusú cukorbetegség?

A háttérben zajló inzulinrezisztencia beavatkozás nélkül lassú progressziót mutat az élet során.
Idővel elkövetkezik az a pillanat, amikor a szervezet az anyagcserében résztvevő sejtek ( elsősorban a máj, az izomzat, valamint a zsírsejtek) " inzulinérzéketlen" állapotát a szervezet már nem képes az inzulin termelés fokozásával ellensúlyozni. Ilyenkor észlelhető először a vércukorszint megemelkedése, ekkor is csak nagymennyiségű cukrot, vagy összetett szénhidrátot tartalmazó étkezés után.
A kórkép azonban ebben a stádiumban hagyományos, éhgyomri vércukor vizsgálattal kideríthetetlen. A túlterhelt hasnyálmirigy kis ideig képes az éhomi vércukor szintet élettani értéken tartani. A szabályozási zavar csak a vércukorszint normalizálódásának megnyúlásában észlelhető.
A folyamat sajnos ettől a ponttól már jelentősen felgyorsul. Az inzulintermelő ún. béta-sejtek a fokozott terhelés miatt folyamatosan pusztulnak, számuk, így a termelhető inzulin mennyisége is napról napra fogyatkozik. A kórkép beavatkozás nélkül az inzulin készletek csaknem teljes elfogyásáig halad. Ez a betegség lefolyásának azon pontja, ahol már csak az inzulin pótlása jelenthet megoldást.

Mik a cukorbetegség tünetei?

A cukorbetegség korai felismerését leginkább az akadályozza, hogy tünetei igen szegényesek. A mérsékelten emelkedett vércukorszint érdemi panaszt nem okoz.
Nagyobb vércukor emelkedés esetén jelennek meg az első tünetek. A nagy mennyiségű cukrot a vese nem képes visszatartani, a cukor a vizelettel távozni kezd a szervezetből, ennek következtében a vizelet mennyisége megnő. A testnedvek mennyiségének csökkenése szomjúság kialakulását eredményezi, ezért betegünk állandóan iszik és sok vizeletet ürít. A cukorral a vesén át kiürített energia fogyáshoz vezet.

Miért veszélyes a cukorbetegség?

A magas vércukorszint többféle kémiai mechanizmuson át sejtjeink károsodását idézi elő.
Elsősorban az érfal sejtjei károsodnak, itt jelennek meg elváltozások.
A kis erek károsodása vezet a vese elváltozásához, mely kezdetben a fehérjeürítés fokozódásában, később a vese méregtelenítő , szűrő funkciójának károsodásában nyilvánul meg. A vese súlyos fokú károsodás esetén nem tudja szervezetünket az anyagcsere során termelődő méreganyagoktól megszabadítani, ez néhány nap alatt életveszélyes állapot kialakulásához vezethet.Vesepótló kezelésre lehet szükség.
Hasonló károsodás mehet végbe a szemfenék kis ereiben, mely vérzésekhez, majd a látás elvesztéséhez vezethet. A szemlencse cukor okozta károsodása szürkehályog lehet, mely szintén a látást veszélyezteti.
Természetesen nem csak kis ereink károsodnak. Hasonló folyamatok mennek végbe a verőerekben is, kialakul az érszűkület, a szív koszorúsereinek elmeszesedése szívizomelhaláshoz ( szívinfarktushoz ) vezethet.
Hazánkban jelenleg a szív -érrendszeri betegségek a vezető halálokok.
A cukorbetegség károsító hatása azonban nem korlátozódik csak az erekre, zavart szenved az idegek, a szervezet jelvivő kábeleinek működése is, ez érzészavar, zsibbadás, esetleg fájdalom kialakulását eredményezheti a végtagokban, a szervezet mozgásrendszerének stabilitása is károsodik, ízületi deformitások alakulnak ki.
A magas vércukorszint fertőzésekkel szemben kevésbé ellenállóvá teszi szervezetünket, így gyakrabban alakulnak ki fertőzések, már banális bőrsebek is súlyos fertőzések behatolási kapui lehetnek, nem ritkán végződnek ezek a fertőzések végtag amputációval.. Belső szerveink beidegzése is károsodik, ez a vérnyomás, pulzusszám szabályozásának zavarában, a keringés alkalmazkodó képességének jelentős csökkenésében nyilvánul meg. Hasonló módon az idegpályák szabályos működését igénylő reflexeken alapuló szexuális funkciók is károsodnak, impotencia alakul ki.
Sajnos a belső szervek fájdalomérzése is zavart szenved , így lehetséges a szervezet figyelmeztető jeleinek hiánya, például infarktus esetén hiányozhat a mellkasi fájdalom.

Elég a cukorbetegség tüneteit keresni?

Természetesen nem.
A fentiekben említettük a magas vércukorszint romboló hatását, a szövődményeket. Ma már tudjuk, hogy a finom érkárosodások már az inzulin rezisztencia fennállásakor megkezdődnek, ezek lefolyása gyorsul fel a cukorbetegség megjelenésével.
Nyilvánvaló, hogy a helyes cél a betegség minél korábbi felismerése és komplex kezelése.
E mellett szól az is, hogy tudjuk, a betegség lefolyása jelentősen felgyorsul a vércukor -szabályozás zavarának megjelenésekor.

Hogyan kereshető a cukorbetegség?

Mint minden lappangó betegség, a cukorbetegség is csak célirányos kereséssel, tehát szűréssel fedezhető fel idejében . Nyilvánvalóan a diagnózis felállításához legkorábban vércukor terhelés elvégzésével jutunk.

Kit érdemes szűrni?

Jelenleg még általánosan elfogadott hazai javaslat nincs ezen kérdésre.
Az Amerikai Diabétesz Társaság ajánlása a következő: Szűrés javasolt

-45 év felett ha túlsúlyos ( BMI > 25 kg/m 2 )
-45 év alatt ha túlsúlyos (BMI > 25 kg/m 2) és az alábbi rizikófaktorok egyike jelen van:
- elsőfokú rokonságban diabetes
- eltérés észlelhető a vérzsírszintekben (HDL< 0,9 mmol/l , TG>2,8 mmol/l)
- kórelőzményben érbetegség
- fizikai inaktivitás
- polycisztás ovárium szindróma áll fenn.

Hogyan kezelhető a cukorbetegség?

A kettes típusú cukorbetegség kezelésnek módját a betegség adott stádiuma határozza meg. Mindenképpen az az alapvető cél, hogy ismét egyensúlyba hozzuk a szervezet inzulin igényét a rendelkezésre álló kínálattal.

Milyen módszerek kínálkoznak erre?

Első fő csoport az életmódi eszközök:
-Alapvető lehetőség a diéta:
Nyilvánvalóan , ha megfelelően elosztjuk a nap folyamán a bevitt szénhidrátokat (egyszerű és összetett cukrokat) és egyszerre nagyobb mennyiségű szénhidrát bevitelétől tartózkodunk, a rendelkezésre álló inzulintermelő kapacitás elegendő lehet a kisebb vércukor emelő hatás kivédésére. Az étkezések során bevitt nagyobb mennyiségű rost (zöldség, saláta, teljes kiőrlésű gabonafélék), képes a cukrok felszívódását jelentősen lassítani, így a vércukor szint emelkedést mérsékelni.

-A testsúly csökkentése: A fogyás során a zsírszövet mennyisége csökken, így a működtetéséhez, vezérléséhez szükséges inzulin mennyiség is megtakarítható.
-A testmozgás: Vizsgálatokkal bizonyították, hogy a rendszeresen végzett testmozgás már 2-3 héten belül jelentős javulást idéz elő az inzulinérzékenységben.

Második fő csoport a gyógyszerek:

- Akarbózzal mód van a tápcsatornába került összetett cukrok lebontásának fékezésére, ezzel megakadályozható a cukrok gyors felszívódása, így a nagyfokú vércukor szint emelkedés. Nyilvánvaló, hogy magas éhgyomri vércukor esetén ezen gyógyszerek jelentősége már csekélyebb.

- Egyik legrégebbi gyógyszercsoportunk a szulfoniluráké, a hasnyálmirigy inzulin termelését képesek serkenteni, így növelni a rendelkezésre álló inzulin mennyiségét. A csoport újabban kiegészült rövidebb hatástartamú készítményekkel melyek kevésbé elnyújtott hatásúak, így alakalmasak csak az étkezés okozta vércukorszint emelkedés ellensúlyozására.
Rendkívül hatékony módszerről van szó, de ne feledjük: az inzulintermelés csökkenése éppen a fokozott inzuli igény miatti hasnyálmirigy túlterhelés és béta sejt pusztulás eredménye.

- A gyógyszeres kelléktár újabb darabjai merőben más megközelítéssel kezelik a problémát.
Logikai úton is levezethető, hogy ha a betegséget a fennálló inzulinrezisztencia okozza, ennek megszüntetése megoldást jelenthet. Nos erre is van mód.
Korábban már évtizedes tapasztalat halmozódott fel a metforminnal, mely döntően a máj, kisebb mértékben az izomzat inzulin érzékenységét képes helyreállítani.
Néhány évvel ezelőtt egy újabb ígéretes gyógyszerrel egészült ki a terápiás fegyvertár. A glitazonok elsősorban a zsírszövetben állítják helyre az inzulin érzékenységet, így jól kombinálhatók a metforminnal.
A javuló inzulin érzékenység miatt kevesebb inzulin elegendő a vércukor szint helyben tartásához. A szervezet ezért csökkenteni fogja az inzulin termelést, megőrizve az inzulin termelő kapacitásokat.
Ez az, ami miatt jelenleg az inzulin érzékenységet helyreállító gyógyszerek a nem inzulinfüggő cukorbetegség "alapgyógyszerei".

- Amennyiben a gyógyszeres kezelés az inzulintermelő kapacitás teljes kimerülése miatt már képtelen a szervezet vércukor háztartásának kontrollálására, csak a hiányzó inzulin pótlása segíthet.
Jelenleg már olyan korszerű inzulinkészítmények állnak rendelkezésünkre, melyekkel az egészséges emberre jellemző napi inzulinhatás-görbe jól utánozható. Korszerű inzulinadagoló készülékek segítik az inzulin pontos, fájdalmatlan és egyszerű beadását. Pontos, kompakt vércukormérő készülékekkel ellenőrizhető a vércukorszint.

E rövidre szabott összefoglaló természetesen nem adhatott részletes áttekintést korunk egyik leggyorsabban terjedő betegségéről, de reméljük, alkalmas volt a figyelem felkeltésére.
Talán az idejében elhatározott életmódváltással sokunknál megelőzhető, illetve idejében felfedezve sikerrel kezelhető lehet az inzulinrezisztencia. De ne feledjék: orvosuk csak segítséget tud adni, de az elhatározást Önöknek kell megtenni. "

(Forrás: www.mensmentis.hu/tudastar.html)